Árnyékolástechnika – avagy klíma nélkül is túl lehet élni a nyarat?

Az árnyékolástechnika szempontjából a nyári-téli hővédelem, a fényszabályozás, a kitekintési lehetőségek és belátás akadályozásának a megoldásán kívül a téli nap hasznosítása, az időjárás állóság, a hangszigetelés, illetve a betörésvédelem sem mellőzhető. Az árnyékolókkal kapcsolatos optimális vásárlói döntést befolyásolhatja, hogy az alkalmazási helyeken milyen funkciónak kell megfelelni, és ahhoz képest a minőségi különbségek az árban is jelentkezhetnek.

Zsaluzia – árnyékolástechnika

A redőnyök, a roletták, a zsaluziák, a napernyők a homlokzatokon védelmi és arculati tényezőként is megjelennek, a napvitorlákat pedig a modern építészeti irányzathoz igazodóan a szabad terekre tervezték. A leggyakoribb választás általában az ablakokra szerelhető redőnyökre esik. Anyagféleségük szerint három alaptípusuk ismert: fa, műanyag, alumínium.

Roletta – árnyékolástechnika

Ezek közül legrégebben gyártanak falécest, az üreges műanyag és a keményhab töltésű alumíniumléces változatok viszont korunk új termékei. Mindegyik fajta redőny alkalmas a fényszabályozásra, de közülük teljes sötétítésre a fa, és az alumínium a legkedvezőbb. Zárt állapotában egyiken sem lehet belátni, azonban igény esetén kitekintésre érdemes a kitámasztós, esslingeni szerkezetet választani. A nyári és téli hőszigetelésben az alumíniumléces és a fa jár élen, de a műanyag is megfelelő lehet. Ugyanaz a sorrend a hangszigetelés, a szélnyomás, a betörésvédelem és a hosszabb élettartam terén is.

Redőny – árnyékolástechnika

A külső roletták a középületeknél régóta, a lakóházaknál csak manapság terjedtek el jobban. A függőleges típusok ablakokat, üvegportálokat, a vízszintesből lefutók téli-kerteket árnyékolnak. Az időjárásállók anyaga impregnált akril, zárt vagy műanyag kenésű rácsszövet. A zárt szövettel jobb a hő, és hangszigetelés, hatékonyabb a sötétítés és a belátás is gátolt. A rácsszövet jelentőséget pedig inkább a tökéletes fényszabályozásban rejlik, de árnyékoló állapotban is átlátni rajta.

Napernyő – árnyékolástechnika

A zsaluziák egyik típusa összekapcsolt, vízszintes fémlamellákból áll, amelyek a beltéri reluxákhoz hasonlóak különböző szögállásban forgathatók, de csomagot képezve felhúzhatók az üvegfelület fölé is. A két alaptípusok: az egyszerű, rugalmas, C formára hengerelt, peremezetlen és a merev lamellákból álló Z formájú, peremezett, gumiszegélyes. Az utóbbi jobb hő, és hangszigetelésű, kellően sötétít. A betekintést mindkét típus megakadályozza és egyik sem gátolja a kilátást, de viharos szélben fel kell húzni azokat a tokba.

Napvitorla – árnyékolástechnika

A forgó és fix lamellás kültéri árnyékolók egy másik fő típusba sorolhatók. Nem húzhatók el vagy fel, de a forgó változat lamellái egy vonórúddal összekapcsolva és a nap állásához igazítva a tengelyükön körül elforgathatók, ezért jó fényszabályozók. A fixek viszonylag optimális szögben rögzítetten védenek, és emellett hagyják a levegőt szabadon áramlani. Előnyük még a robusztus szerkezet és a stabil felszerelés, amely a nagy szél erőhatását is elviseli. Anyaguk lehet alumínium, műanyag vagy fa.

Napellenző – árnyékolástechnika

Az ablaknapellenzők egy speciális típust képviselnek. A naposabb éghajlatú országokban régóta ismertek, de nálunk még kevésbé. Árnyékolóhatásuk kedvező, de mivel a billentőkarok a vásznat kitámasztják, azt az erős szél megrongálhatja, ezért olyankor a tokba fel kell húzni. A könyök, és ollókaros, valamint az egyéb módon feszített vagy feszítetlen pergolák sokfélék lehetnek. A könyökkarosok vásznát a karokba helyezett rugók, míg az ollóskarosokét a szerkezet súlya feszíti meg.

A napvédő feladathoz használt akril műszálszövet vízlepergető impregnálással a szitáló eső ellen ugyan véd, de nagyobb mennyiségű csapadékra számítva vízzáró műanyag, vagyis úgynevezett PVC, poliuretánkenéssel ellátott, szintetikus kelmékből készülnek. A szabadban lévő termékeknél egyébként a komplex árnyékolófunkció nem értelmezhető, vagy csak nap és esővédelemre szolgálnak. Ebbe a kategóriába sorolhatók a napvitorlák is, amelyeknek a funkciója a napellenzőkével azonos, de a szerkezeti megoldásuk jelentősen eltér azoktól. Az árnyékolandó tér fölé feszülő napvitorlavásznak oszlopokhoz vagy épületelemhez sodronyokkal rögzítik és a vízzárást ferde feszítéssel oldaják meg. Működésileg lehetnek fix, vagy hengerre feltekerhetők, anyaguk pedig légáteresztően lyukacsos rács, vagy vízzáró kent szöveg.

Categories: Cikk