Készház és ami mögötte van
Mi is az a készház?
A gyorsház, a könnyűszerkezetes ház és a készház fogalmak nem igazán tudtak mély gyökereket ereszteni a magyar köztudatban, éppen emiatt sokan rosszul használják az adott kifejezést. Könnyűszerkezetes házról sok esetben a szakmai is vitatkozik, de azt általánosságban mindenki el tudja fogadni, hogy ha 300 kg/m2 súlyt nem haladja meg az épület szerkezete, akkor könnyűszerkezetes épületről beszélünk. A készház esetében sokkal találóbb lenne a „ház a gyárból” kifejezés alkalmazása, mivel itt szinte minden szerkezeti elem előre elkészül, a falakon keresztül a födémszerkezeten át egészen a tetőig. Ez az eljárás gyakorlatilag azt eredményezheti, hogy közel optimális körülmények között – tehát egy gyárban – készülnek el a főbb elemek, így azokat a szakembereknek csak össze kell szerelniük. A készház szerkezete készülhet acélból, faanyagból, ragasztott fából, esetleg agyagkavicsból is. A gyorsház fogalma ennél is ködösebb, itt lényegében könnyűszerkezetes házról beszélünk, ahol a rövid kivitelezési idő a legfontosabb szempont. Mindezeket figyelembe véve fontos tudnunk, hogy a készházak nagy része nem könnyűszerkezetes ház – és fordítva, a könnyűszerkezetes házak nagy része nem készház.
Előnyök vs. hátrányok
Egy készház előnyei lényegében megegyeznek egy könnyűszerkezetes technológiával felépített családi ház előnyeivel, vagyis:
– elkészítése gyors és olcsó;
– felfűtése egyszerű.
Gyorsaságát a nagyfokú előregyártottságának köszönheti, amit ráadásul ún. száraz technológiai megoldások mellett lehet alkalmazni, emiatt a gyártás teljesen időjárás független. Ennek további előnye, hogy az ún. vizes technológiák nem, vagy csak elenyésző mértékben kerülnek be az épületbe, vagyis a téglaházaknál szükséges száradási időket ebben az esetben nem kell figyelembe venni. Ez különösen a klasszikus „kádár-kockák” fényében számít gyorsnak, hiszen ezek 2-5 év alatt épültek fel. Ekkor azonban szükség is volt a lassúságra, mert ez garantálta a kiszáradáshoz szükséges időt és így elkerülhető volt a penészedés. Ez utóbbi egyébként ma is valós veszéllyel fenyegeti a téglaépületeket abban az esetben, ha egy nem lélegző nemes vakolattal, valamint szigeteléssel borított ki nem száradt épület kerül megvalósításra.
Az árral összefüggő kérdéskör azonban már sokkal árnyaltabb képet alkot, egy készház felépítése inkább csak olcsónak tűnhet. A szakértelmen és a felhasznált anyagok minőségén lehet spórolni, de ez később nagyon könnyen meg tudja magát bosszulni, emiatt egy minőségi készház költsége nagyságrendileg meg fog egyezni egy minőségi téglaház árával.
Egy készház felfűtése valóban könnyen megoldható, hiszen hőtároló tömegről alig beszélhetünk, a lakóteret leginkább csak szigetelés veszi körbe. Ez azonban csak az évnek adott időszakában jelentkező előny, mivel – a környezeti hőmérséklet hatására – a nyári hónapokban legalább ilyen könnyen átmelegszik a szerkezet, vagyis amit a fűtésen megspóroltunk, rákölthetjük a klimatizációra.
A téglaház
Kis túlzással állíthatjuk akár azt is, hogy emberemlékezet óta a téglaépületek dominálnak a Kárpát-medence térségében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a napjainkban alkalmazott tégla megegyezik a dédapáink korában használt téglával. Senki nem vitatja, hogy egy téglaház megépítése időigényes – de figyelembe kell vennünk, hogy egy ház felépítése során értékteremtésről és befektetésről is van szó. Egy jól megépített, az idő vasfogának ellenálló családi ház még további generációkat is kiszolgálhat, és a használt ingatlan piacon is többet ér, mint egy szerelési hibáktól hemzsegő készház. Egy gyorsan felépített készházat leginkább a szabadfelhasználású uzsora hitelekhez érdemes hasonlítani, amelyek rengeteg át nem látható kockázattal és hatalmas árréssel élősködnek azokon, akik mindent azonnal akarnak. Mi az értékteremtésben hiszünk, ezért téglaházakat építünk.
Tags: készház készház ár készház árak készház buktatói készház buktatók készház hátrányai készház hátrányok készház tartóssága készház vagy téglaház téglaház vagy készház
Categories: Cikk