Kondenzációs kazán kisokos

Mi a különbség a kondenzációs kazán és a hagyományos kazán között?

Kecskemét és környéke generálkivitelezés szempontjából mindig is érdekes helynek számított, emiatt számos érdeklődő kérdés merül fel minden egyes új családi ház építése során. Jelen cikkünk címében feltett kérdés megválaszolásához először néhány technológiai részletet kell ismernünk. Először is, a hagyományos kazánok leginkább nyílt égéstérrel rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy annak a helyiségnek a levegőjét használják fel a belső égéshez, amelyben elhelyezték azokat. Emiatt a rossz elhelyezés máris ronthatja az optimális működést sőt, rosszabb esetben (ha az égéstermék elvezetése sem tökéletes) számottevő egészségügyi kockázatot is jelenthet. Az utóbbi sajátosságnak fontos otthon-biztonság szempontjából kiemelendő vonzata is keletkezett, hiszen ennek köszönhetően terjedtek el a szénmonoxid érzékelők. Ezzel szemben a zárt égésterű kazánok egy ún. kétosztatú cső segítségével szívják magukba a levegőt a kéményen keresztül. Ebben az esetben a füstelvezetésre egy beépített ventilátor is rásegíthet (pl. turbós kazán). A zárt és nyílt égésterű kazánokról általánosságban megállapítható, hogy maximum 90% körül realizálódik a hatásfokuk, miközben számottevő hő távozik a kéményen keresztül, hiszen a füstgáz általában 90-150°C fokon marad. Itt jön képbe a kondenzáció.

kondenzációs kazán és hagyományos kazán

Kondenzációs kazán – kezdjük az alapoknál

Először is érdemes a fizikai / kémiai alapokhoz egy picit visszanyúlni. Egy légnemű anyag páratartó képességét nagyban befolyásolja annak hőmérséklete. Emiatt akkor beszélhetünk kondenzációról, ha az alapvetően magas hőmérséklettel rendelkező páradús légnemű anyag egyre inkább alacsonyabb hőmérsékletűvé válik. Ebben a folyamatban az anyag annyira túltelített lesz, hogy nem képes tovább tárolni magában a párát, majd a harmatponti hőmérséklet elérésével a pára végül kicsapódik. Ez a folyamat játszódik le a víz melegítése során az edényben, amelynek fedőjén a kondenzációs párát láthatjuk. Ezeknek a folyamatoknak a megfelelő hasznosításával egy jó kondenzációs kazán akár 110%-os hatásfok elérésére is képes. Erre a hatásfokra a hatályos nemzeti és nemzetközi szabályozások miatt is szükség van, mivel az új kazánokra vonatkozó előírás alapján azoknak minimum 86%-os hatásfokkal kell rendelkezniük. A kondenzációs kazán esetében a kor követelményeinek megfelelő kéményről is gondoskodni kell, hiszen egy csatornán keresztül be kell jutnia az égéshez szükséges levegőnek, míg egy másikon keresztül távoznia kell az égésterméknek. További technológiai kérdést vet fel az égéstermékekkel együtt keletkezett savas hatású kémiai anyagok elvezetésének megoldása. Az üzemeltetéssel összefüggő nagyon fontos feladat még a fűtésrendszer hidraulikus működésének beállítása. Mindezeket figyelembe véve nem kérdés hogy egy új kondenzációs kazán üzembe helyezése szakembert kíván.

kondenzációs kazán működése

Az üzembentartás miatt érdemes tudnunk, hogy a kondenzációs kazán akkor éri el a legmagasabb hatásfokát, hogy ha csak viszonylag alacsony előremenő vízhőfokot biztosít. Ez annak köszönhető, hogy a túl magas vízhőmérséklet megnehezítheti, rosszabb esetben akár gátolhatja is a kondenzáció folyamatát. Emiatt a kondenzációs kazán a padlófűtést tudja legoptimálisabban kiszolgálni, hiszen ebben az esetben egészségügyi okok miatt a padló hőmérséklete maximum 29°C lehet, ehhez pedig nem szükséges 70°C fokos vizet keringetni (legalábbis Magyarországi viszonyok között). Az optimális üzem eléréséhez további feltételként határozhatjuk meg az időjárásfüggő termosztát beépítését is, mivel így sokkal jobb eredményeket érhetünk el, mint egy sima szobatermosztáttal. Egy rosszul kivitelezett, beállított és üzemeltetett gázkazán sajnos súlyosan megterhelheti a családi kasszát mindamellett, hogy a várt komfortérzetet sem fogja tudni biztosítani. Ezzel szemben megfelelő szakértelem birtokában méretezett rendszer a jó kezekben éppen az ellenkezőjét fogja elérni: hozzájárul a rezsiköltségek csökkentéséhez, növeli a komfortérzetet és még a környezetet is jobban kíméli.

Tags:

Categories: Cikk