Kőzetgyapot vs. hungarocell – házszigetelés okosan
A házépítés kétségkívül az egyik legmeghatározóbb része az életünknek, és mint minden más fontos mérföldkő, ez is rengeteg nehéz döntéssel jár. Döntéseink meghozatalát sokszor nehezítik az interneten és a közösségi médiában terjengő álhírek, de sokszor maguk a szakemberek sem könnyítik meg a dolgunkat, akik – reklám céljából – csak az általuk használt anyagokat (hungarocell vagy kőzetgyapot) tüntetik fel kedvező fényben.
Mivel már a tervezési szakaszban olyan fontos elhatározásokat kell meghoznunk újonnan épülő házunkkal kapcsolatban, mint a ház építésének technológiája (készház, mobilház, könnyűszerkezetes ház, téglaház), belső elrendezése vagy szigetelése, jó ha egy kicsit belevetjük magunkat a házépítés rejtelmeibe a fontos döntések meghozatala előtt.
Nehezíti a leendő építkezők dolgát az is, hogy sok építkezésnél a kivitelezők nem fordítanak elég időt arra, hogy a ház épületszerkezetéhez legalkalmasabb szigetelést válasszák ki, hanem megelégednek a legolcsóbbal. A hatalmas kínálat azonban alapos utánajárást igényel, ugyanis ahhoz, hogy egy döntés megalapozott legyen, fontos végigolvasni az építőanyagot gyártó cég tájékoztatását is. A felületes tájékozódás pedig esetleg rossz szigetelőanyag kiválasztásához, ez pedig a téli hidegben páralecsapódáshoz és emiatt penészedéshez vezethet.
A hőszigetelésnél 2 fontos épületszerkezettel kapcsolatos tulajdonságot különítünk el:
Kéthéjú: Átszellőztetett épületszerkezetekben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni.
Egyhéjú: Zárt, azaz nem rendelkezik átszellőztetett légréssel. Ennél a szerkezet típusnál az épületszerkezetekben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat ajánlott alkalmazni.
Ebben a cikkünkben összeszedtünk a polisztirol, vagy köznapi nevén hungarocell és a kőzetgyapot szigeteléssel kapcsolatos minden hasznos információt, hogy legalább ebben a döntésben ne maradjanak segítség nélkül az építkezés előtt állók..
Kőzetgyapot vagy hungarocell?
Erre a kérdésre a válaszadást nehezíti, hogy amennyi generálkivitelező, annyi vélemény van a legjobb szigetelés megoldásáról, ha a leendő generálkivitelező hungarocell szigetelést használ a házain, valószínűleg mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető legjobb fényben tüntesse fel előtted a polisztirol anyagot. Ugyanez vonatkozik a kőzetgyapotra is, pedig rengeteg szempontot kell figyelembe vennünk, hiszen a döntés sokkal összetettebb, mint hogy csak egy győztest hirdessünk ki.
Az igazság az, hogy a kőzetgyapot semmivel sem rosszabb vagy jobb hőszigetelő a hungarocellnél, ám ha a tulajdonságaikat nézzük, akkor már könnyebb egy pro és contra listát felállítanunk (ami az egész építkezés tervezésénél egy nagyon hasznos, mondhatni nélkülözhetetlen lista lenne).
A polisztirol népszerűségét – a közösségi médiában terjengő álhír, miszerint a hungarocell alapú szigetelőanyag rákkeltő – visszább vetette, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy letaszítsa a dobogóról.
Káros-e az egészségre a polisztirol alapú szigetelőanyag?
Mielőtt belemennénk részletesen a pozitív és negatív tulajdonságok elemzésébe, szeretnénk ezt az álhírt először is rektifikálni, majd megválaszolni a sokak által feltett kérdést. Mivel a hungarocell hőre lágyuló, vízben ugyan nem oldódik, de szerves anyagokban igen, többekben (jogosan) merült fel a kérdés, hogy ez vajon milyen hatással van az emberi szervezetre.
Miután a polisztirol nem csak az építőiparban, de az élelmiszeriparban vagy csomagolástechnikában is elterjedt, nincs okunk aggodalomra, hiszen, ha egy termék hatóságilag már több éve átmegy az élelmiszeripar szigorú követelményein, akkor az építkezés során sem fog gondot okozni. Mivel a legtöbb álhírnek van valami (sokszor elég csekély) alapja, így itt is. Ez pedig nem más, mint a HBCD. 2016 márciusa előtt ezt az anyagot arra használták, hogy a hungarocellt kevésbé éghetővé tegye, mára azonban már betiltották! Az újonnan használt HBCD MENTES polisztirol alapú szigetelések pontosan ezért már nem tartalmaznak veszélyes anyagokat, viszont cserében ”E ” kategóriás tűzvédelmi besorolást kapott, ami ugyan az anyag könnyű éghetőségét jelzi, mégis 45 percig képes visszatartani a lángokat.
A HBCD-t pedig egy polimer égésgátló anyaggal váltották ki, amely nem rendelkezik toxikus tulajdonsággal és az élő szervezetbe se tud bejutni. Pontosan ezért a válaszunk; NEM, a hungarocell nem rákkeltő, és egészségre káros hatása sincs.
A tűzállóságnál viszont fontos megemlíteni a kőzetgyapot kimagasló “A” kategóriás tűzvédelmi besorolását, ami lényegében azt mutatja, hogy ez az anyag éghetetlen. Ez a hungarocellel szemben hatalmas előnyt jelent a kőzetgyapot javára, ám, hogy megállapítsuk melyik szigetelés “jobb”, rengeteg más szempontot is figyelembe kell venni.
Talán nem meglepő, hogy pontosan ezért a hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag építhető be.
Melyik szigetelés jobb hőszigetelő?
Természetesen az anyagok hőszigetelő tulajdonságánál figyelembe kell venni azok vastagságát és árát is, ugyanazzal a vastagsággal számolva a kőzetgyapot jön ki győztesként, ám ez önmagában még kevés, hiszen ha a szigetelés teljes munkafolyamatát nézzük, akkor a hungarocell kerül ki győztesen.
Válaszolva a kérdésre a kőzetgyapot átlagosan 10%-kal jobb értékekkel rendelkezik a hungarocellel szemben.
Melyik szigetelés az olcsóbb?
Köztudott, hogy a legtöbb esetben a minőséget – ebben az esetben a hőszigetelő tulajdonságot – meg kell fizetni, így van ez a szigetelésnél is. Pontosan ezért nem csak a kőzetgyapot hőszigetelő képessége magasabb, de az ára is.
Az ár kérdésnél ugyancsak a vastagságot kell mérvadónak venni, hiszen vékonyabb rétegnél kisebb az árkülönbség, ellenben 10 cm-es vastagságnál a kőzetgyapot ára már könnyen a duplájára is emelkedhet a hungarocellhez képest. Miután a szabvány 12 centiméter a szigetelésnél, a hőszigetelő tulajdonság is rögtön kiegyenlítődik.
Az árnál fontos megemlíteni a két szigetelőanyag ragasztó igényét. Míg a hungarocellnél ez 6 kg/m2, a kőzetgyapotnál akár 10-12 kg/m2 is lehet.
A külső falak szigetelésénél a hungarocell felhelyezéséhez olcsóbb műanyag beütő szeges dűbeleket használunk, addig a kőzetgyapotnál csak a költségesebb fém változatok tudnak megbirkózni a – közetgyapottal járó – nagyobb súllyal.
A szigetelés páraáteresztő tulajdonsága
Sokszor ismét az igazság csavarásával találkozunk, amikor a két anyag páraáteresztő tulajdonságát vizsgáljuk. Miután a legújabb kutatások is bizonyítják, hogy a különbség mindössze 2-3% a kőzetgyapot javára a hungarocellel szemben, szinte érthetetlen a még mindig terjengő negatív híresztelés a polisztirol páraáteresztő képességével szemben. Fontos itt azt is megemlíteni, hogy legyen akármelyik szigetelés a házunkon, a keletkező pára körülbelül 70%-át csak szellőztetéssel tudjuk eltávolítani.
Szellőztetés mellett – ami nemcsak a penész ellen véd, de megbetegedések ellen is- a különbség ismét csak mérsékelten érezhető hungarocell és kőzetgyapot között. Hatékony szellőztetés az, amikor, egy családi ház esetén naponta 2-4 alkalommal, legalább 10 percre szélesre tárjuk azokat az ablakokat, amelyek biztosítják a különböző helyiségek kereszthuzatát. Így egy maximum 40 perces odafigyeléssel – ami ismételten kihangsúlyozandó, hogy az egészségünknek is jót tesz – könnyen meggátolhatjuk a páralecsapódást és a penész megjelenését a falak belső oldalán.
Kőzetgyapot hangszigetelésre
A tűzállóság mellett a hangszigetelés is egyértelműen a kőzetgyapot mellett szól, hiszen a szálas anyagszerkezetének köszönhetően kimagasló akusztikai szigetelést biztosít. A hungarocell ezzel ellentétben sokszor inkább vezeti a hangot, mint szigeteli.
Mi, a Zöldháznál minden építkezésnél a ház szerkezetének adottságait, a szigetelőanyag tulajdonságait figyelembe véve hozzuk meg a megrendelő és háza számára a legjobb döntést. Amennyiben több információra lenne szükséged szigeteléssel vagy építkezéssel kapcsolatban, fordulj cégünkhöz bizalommal!
Categories: Cikk