Milyen ablakot válasszak?
Az ablak ma már nem csupán egy építőelem, hanem több annál. Régen leginkább az időjárás és a külső behatások elleni védelmet jelentette, később a homlokzaton díszeként, illetve a bel- és külvilág közti közvetlenebb kapcsolatteremtés miatt is hangsúlyossá vált. A növekvő üvegfelületek a fényviszonyokat javítják, néha az erős napfény kizárásával. Az egyre sokrétűbb elvárások miatt az elmúlt években ez az iparág növekedett talán a legintenzívebben.
Az ügyfelek rengeteg ajánlat között válogathatnak, viszont sok esetben a szakembereknek is kihívást jelent a termékek megkülönböztetése. Ezért érdemes összefoglalóan taglalni az ablakvásárlás előtt állóknak, hogy az árak mögött milyen szolgáltatás és termékminőség húzódik meg. Minden alapanyagnak vannak előnyei és korlátai. A vásárlók egy része azért dönt a műanyag ablakok mellett, mert az mérettartók és nem igényelnek gondozást. Az évek során viszont veszíthetnek szépségükből, ugyanis a hőtágulás miatt a pórusok kitágulhatnak és az azokba belerakódó környezeti szennyezés idővel elszínezheti a felületet, illetve a nap sugárzása öregbítheti az anyagát.
A faablak remek választás a meghitt, természetes anyagokat kedvelőknek. Sajnos azonban a faablakokon – a műanyaghoz képest – is sokkal gyorsabban meglátszik az évek múlása. Az alumínium ideális alapanyag lehetne az ablakkínálatban, hiszen jobban elviseli és hosszabb ideig állja az időjárás viszontagságait. A kizárólag alumíniumból gyártott ablakoknak viszont – a különleges műszaki megoldások nélkül – nem elég jó a hőszigetelő képessége. A legtöbb esetben inkább középületeken köszönnek vissza az alumínium ablakok. A családi ház kapcsán felmerülő igényeket kielégítő alumínium megoldás egyelőre ritka. A legcélszerűbb az anyagok előnyös tulajdonságainak egyesítése, és a hátrányok kiküszöbölése.
Az alumíniummal borított műanyag vagy faablakok jobban bírják az igénybevételt és megőrzik eredeti szépségüket. A számtalan színben rendelhető alumíniumborítású ablak természetesen drágább, mint egy faablak, de hosszú távra mégis ezt érdemes választani. Csalódás érheti, aki ezen takarékoskodni kíván, mivel évek múltán a kevésbé védett kivitelnél kiütköznek az előre jelzett hiányosságok. A faablak esetében azért nagyon fontos a külső alumíniumborítás alkalmazása, mert így gátolható a fa nedvességtartamának hirtelen változása miatt keletkező vetemedés. A páratartalom szélsőséges változásai fokozott veszélyt jelentenek hazánkban, ugyanis az 80%-ig nőhet, illetve 20%-ra csökkenhet. A külső alumíniumburkolat a fa lélegzését nagymértékben kiegyensúlyozza és elnyújtja, így jelentősen csökkenti az ebből származó mozgásokat. A fa mozgása tovább mérsékelhető, ha a falemezek három rétegét ellentétes szálirányban összeragasztják. Nem okoz gondot az alumínium és a fa eltérő hőtágulásából eredő mozgás sem, mert a jelenséget a burkolat speciális rögzítése kiegyenlíti. A faablakok kültéri alumíniumborításával elkerülhető az utólagos felületkezelés, hiszen nincs elszíneződés, sem repedezés. A dekorszínezéssel kívül is megvalósítható a fahatású felület az alumínium minden jó tulajdonságának megőrzésével. A legmagasabb esztétikai követelményű faablakok csomó és hossztoldás mentesek.
A faablakokat az időjárási körülmények romboló hatása ellen időnként fel kell újítani. A beépített szerkezetek utólagos festése az anyag-, és munkadíj összegzésével egyre növekedő kiadást jelent, akár szakember végzi, akár házilagosan készül. Az anyagköltség mindkét esetben jelentkezik, de a munkadíj megspórolása viszont már minőségi következményekkel is jár. Aki érzelmileg nem ragaszkodik a beltér felől a fa esztétikai élményéhez, illetve a költségkeretébe nem fér bele a különösen tartós, faalapú megoldás, annak teljes értékű alternatív lehet a műanyag ablak is.
A műanyag és a faablakok egyébként funkcionálisan egyenértékűek, illetve az alumíniumborítás miatt hosszabb élettartammal rendelkezhetnek. Az azonos profiloknak köszönhetően kívülről nem állapítható meg az ablakok alapanyagának eltérése sem. Ez azért is különösen kedvező, mert vizeshelyisségekbe célszerűen műanyag ablak építhető be, ami a nedvességet jobban viseli és még az ára is alacsonyabb.
A megrendelőnek lehetősége van a színek számtalan variációjából választani. Így a lakóházak homlokzatán az egyéni esztétikai szempontok kellően érvényesülnek. Az anyagában színezett műanyag profilból a legnevesebb gyártók ma már azért nem készítenek ablakokat, mert a színezés kedvezőtlenül befolyásolja a profil fizikai tulajdonságait. Ebből a rövid összeállításból kitűnik, hogy az ablakválasztás előtt feltétlenül érdemes szakemberekkel konzultálni.
Milyen ablakot vegyek?
Egy épület általában az ablakokon keresztül veszíti el a fűtés által termelt hő 25-30%-át. A helységből a hő részben az ablakok tömítetlensége miatt, illetve a szellőztetés során távozik, valamint transzmisszióval az ablak anyagán keresztül vész el. Az energiát azonban nem csak elveszíteni, hanem megnyerni is lehet – az üvegfelületeken keresztül – a napsugárzás révén. Az ablakok hőszigetelő képességének vizsgálata az anyagok és szerkezeti megoldások tekintetében eléggé összetett. Az ablakszárnyak keretszerkezetének és üvegminőségének paraméterei egyformán meghatározók. Tehát a különböző nyílászárók hőátbocsátási tényezőinek összehasonlításánál mindkettő figyelembe veendő. Ez a jellemző adat manapság a kétrétegű üvegezésnél jó esetben 1,1 W/m2K, míg a háromrétegű változatnál akár 0,5 W/m2K is lehet.
A továbbiakban külön elemezzük a legfontosabb szakmai elvárásokat az ablakkerettel és az üvegezéssel összefüggésben, amelyeket érdemes megismerni. Az ablakkeret vastagsága, más néven a beépítési mélysége optimális növelésével arányosan javul a hőszigetelő képesség. A ma ismert legnagyobb beépítési mélység nagyjából 100 mm a műanyag ablakoknál, valamint a fa és alumíniumváltozatoknál. A keretben lévő kamrák száma és a beépítési mélység összevetése szintén jelentős. A kedvező hatás csak azzal érhető el, ha a kamrák számának növelése a keret vastagításával is jár, ugyanis a kamrákba zárt többletlevegő jobban hőszigetel.
A műanyag profilkamráiba zárt levegő, valamint a fakeret alapanyag ugyan alapvetően jól hőszigetel, de a mai elvárások teljesítéséhez érdemes mindkettőn tovább javítani. Ez úgy oldható meg, hogy ha szigetelőhabot is alkalmaznak. Az üvegezéssel kapcsolatos hőszigetelési elvárások főbb ismérvei szerint az üvegréteg vastagságánál sokkal fontosabb a rétegek száma. Ezenkívül minél nagyobb közöttük a távolság, annál jobb a hőszigetelő képességük. A háromrétegű üvegnél például a legnagyobb távolság 2 x 18 mm. Az ilyen üvegszerkezet teljes vastagsága pedig általában 48, 54, de manapság ennél nagyobb is lehet már. Az üveglapok közé töltött gáz fajtája és a kitöltöttség is fontos ismérv. A kívánt U-érték eléréséhez jelenleg leginkább argon-gázt alkalmaznak, és csak kivételes esetben kripton-gázt. A gázkitöltöttség elvárása a legjobb minőségű ablakoknál 90-95%.
Az üveg távtartójának a hőszigetelésre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni, amelyet egy hőhídegyütthatóval, az úgynevezett Psi-értékkel jellemzünk. Az anyagválasztás szempontjából ma már korszerűtlennek számít az alumíniumból készített, annál sokkal jobb a rozsdamentes acél, de a még jobb a rozsdamentes acéllal kombinált ISO-műanyag távtartó. Az üveg beillesztése az ablakszárnyba annál kedvezőbb hőszigetelést eredményez, minél jobban besüllyed. Ez a mélység ideális esetben 20 mm. Az üvegrétegek száma a fényáteresztő képességet is jelentősen befolyásolja, amely a különböző évszakokban eltérően hat a bent tartózkodók közérzetére. Általában a kétrétegű üvegek a napenergia 60-70%-át engedik be, míg a háromrétegű társaik csak 50%-át. Kivétel a legújabb fejlesztésű háromrétegű Solar+ üvegmegoldású változat, amely a speciális lágyfém bevonatnak köszönhetően tisztább, átlátszóbb a többinél és majdnem ugyanannyi napenergiát enged be, mint a kétrétegűek.
Az erős napfény időszakos kizárására külső árnyékolóra lehet szükség. Néha előnyös a napfény megszűrése a felmelegedés ellen, de máskor a kevesebb természetes fény miatt sötétebbek a belső terek és hamarabb kell a mesterséges világítás. A fűtésköltségnél megtakarítást jelenthet a belső üvegfelület magasabb hőmérséklete, mert kellemesebb komfortérzetet biztosít. A fűtött helyiség felé irányuló hővisszaverő képesség az üvegre felvitt lágyfém réteg tulajdonságain áll, vagy bukik.
A háromrétegű változatok a kétrétegűeknél általában csak minimálisan drágábbak. A beépített nyílászárók és csatlakozásaik hőtechnikailag utólag hőkamerás felvételekkel ellenőrizhetők. A piros, sárga vagy narancssárga színek jelzik, hogy hol nem megfelelő a szigetelés. Jól használható képeket nagy külső-belső hőmérséklet-különbségnél leginkább téli, vagy hűvös őszi időszakban érdemes készíttetni. A költségráfordítás megéri, mert kiderül, hogy a beépítés szakszerű volt-e vagy javítandó.
Categories: Cikk