Milyen vastag hőszigetelésre van szükségem?

Szinte az egyik legvitatottabb kérdés egy ház építésénél, a hőszigetelés vastagsága. Természetesen valamennyire igaz lehet azaz állítás, hogy minél vastagabb annál jobban szigetel. Az egyre nagyobb választékban elérhetővé váló hőszigetelő anyagoknak köszönhetően könnyedén bebiztosíthatjuk házunk védelmét. A megfelelő hőszigetelés ugyanis nemcsak komfortot biztosít nekünk a hideg vagy meleg napokon, de hosszú távon a pénztárcánkra is kímélő hatással van. De a megfelelő szigetelés kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell vennünk, mint annak vastagságát. A Kőzetgyapot vs. hungarocell – házszigetelés okosan című cikkünkben már részleteztük a két szigetelőanyag közötti különbséget, ebben a cikkünkben pedig további, házunk belső hőmérsékletét érintő információkkal gazdagítunk. Fontos ugyanis tudni, hogy milyen falazatra, milyen szigetelő anyagot rakhatunk és hogy minimum milyen vastagságúnak kell lennie. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a szigetelés optimális vastagságának rejtelmeibe gyorsan ismertetjük a Magyarországon legelterjedtebb hőszigetelő anyagok legfontosabb tudnivalóit.

Kőzetgyapot: Alapanyaga a bazaltkő, amelynek tartóssága a feldolgozás után is megmarad. Leggyakrabban a szarufák közötti rések kitöltésénél használják, tetőtér beépítés esetén. Használható akár homlokzatokra is, mivel létezik belőle lépésálló, felkeményített kivitel is. A következő falszerkezetekre ajánlott az elhelyezése: tégla, fa, vasbeton, vályog és kő. Természetes anyagbók készül, hőálló és a polisztiroléval majdnem azonos a hőellenállása.

Expandált polisztirol: Közismertebb nevén a hungarocell, amit valószínűleg már szinte mindenki látott, vakolatlan házfalakon, fehér téglalap alakú elemekként. Lábazatba nem használható, mivel csak vízmentes helyen lehet beépíteni. Az expandált polisztirolhab legfontosabb jellemzője az igen jó hőszigetelő képesség, amely a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, s így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken. A grafitadalékos változatának hőellenállása körülbelül 20%-al magasabb. Elhelyezése lehetséges tégla, vasbeton és kő falszerkezetre.

Extrudált polisztirol: Ez a változata a „hungarocrellnek” már vízálló, így be lehet építeni vízzel érintkező helyekre, így akár a lábazat szigetelésénél is lehet használni. Az extrudált polisztirol a többi hőszigetelő anyaghoz képest kis testsűrűségűek. Elenyésző vízfelvételüknek köszönhetően kiváló hőszigetelő tulajdonságukat tartós nedvesség jelenlétében képesek megőrizni. Nagy a páradiffúzióval szembeni ellenállásuk. Viszonylag kis hőmérsékleten meggyulladnak, azonban a kis testsűrűség miatt a tüzet nem táplálja, ezért az égő termék gyorsan kialszik. Ára akár 2-3 szor is magasabb lehet, mint az expandált polisztirolé, cserébe hőellenállása 20% magasabb és mint említettük, vízálló.

A hőszigetelő anyagok rövid ismertetése után, nézzük meg, hogy milyen falazathoz, milyen hőszigetelő anyagot válasszunk. Erre a kérdésre a válasz jóval összetettebb, hiába próbálja a Google azt éreztetni velünk, hogy mindenre – IS – tudja a választ, vannak olyan részei az életünknek amit fontos szakemberre bízni. Ilyen például a házépítés, vagy az orvostudomány.

Miért kell a falazat típusához választani a hőszigetelő anyagot?

A kérdés nem lebecsülendő, hiszen építészmérnökök, páratechnikai számítással állapítják meg, hogy egy adott falszerkezetre milyen vastagságú és melyik a megfelelő hőszigetelő anyag. Egy rossz párosítás ugyanis azt is eredményezheti, hogy az adott helységből gyorsabban fog bejutni a pára, mint ahogyan az távozni tudna a külső homlokzaton. Így a szigetelés átnedvesedik, vagy szakszóval élve, beizzad.

Ezzel azt eredményezve, hogy a szigetelés hőellenállása lecsökken, létrejönnek a hőhidak és akár az épület szerkezete is felvizesedhet. Amely az évek folyamán további szerkezeti károkhoz vezethet. A szigetelésnek is vannak írott és íratlan szabályai, amit mindenkinek be kell tartania:

• – Fa falazaton CSAKIS a lépésálló kőzetgyapot használható.
• – Vályogfalazaton is csak a lépésálló kőzetgyapotot lehet használni.
• – Tégla falazaton lépésálló kőzetgyapot illetve az expandált és extrudált polisztirol használható fel.
• – Beton és Ytong falazaton pedig már több variáció közül választhatunk, mégpedig a 3 leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok közül:
  • – kőzetgyapot (nem kell a lépésálló kőzetgyapotot használni)
  • – extrudált polisztirol
  • – expandált polisztirol

Miután a legfontosabb szigeteléssel kapcsolatos szabályokat tisztáztuk, beszéljünk a korszerű hőszigetelések vastagságáról.

Mit érdemes tudni a hőszigetelés vastagságáról?

Érdekesség, hogy a hőszigetelések vastagsága és fontossága, az Unióba való belépésünk után került előtérbe és kezdték el őket szigorítani. Az 1960-70-es években szinte nem is volt a házaknak hőszigetelése, majd a 80-as évekre beindultak a szabályozások a szigetelések alkalmazását illetően. Ezáltal nem eshetett harmatpont alá egy fal illetve házrész hőmérséklete. Mai világban ez szinte abszurdnak tűnhet, de azokban az években egy nagyon más világ volt.

Napjainkra a hőszigetelő anyagok illetve falazatok vastagsága jócskán megnőtt. Ha nagyon általánosítani szeretnénk, akkor elmondhatjuk a hosszú évek tapasztalatainak köszönhetően, hogy a falszerkezeten elhelyezett szigetelések vastagsága körülbelül 8-16 cm közé esik. Amint ezt az olvasottak alapján már megtudtuk, ez a szám sok mindentől függ. A legfontosabb tényező, hogy melyik épületrészre kerül fel a hőszigetelő anyag. Ugyanis teljesen eltérő lesz a szigetelőanyag vastagsága egy padlón, vagy egy lapostetőn. Példával demonstrálva az alábbiakban leírjuk a minimális hőszigetelő anyag vastagságát, a legjellemzőbb épületrészekre:

Pincefalon és lábazaton, minimum 10 cm, míg a talajon fekvő padlón, minimális 8 cm hőszigetelő anyagnak kell felkerülnie. Lapostetőn és magastetőn a vastagság már sokkal nagyobb, minimum 20 cm-nek kell lennie. Érdekességképpen, 1986-1991 között a szabályozás szerint a lapostetőn 5-6 cm vastagságú hőszigetelő anyagot kellett alkalmazni. Ugyan lehet, hogy ez rövidtávon pénztárca barátabb, de energetikai szempontból és hosszútávon hatalmas anyagi veszteséggel jár. 2018 és 2020-as évek között a lapostetőn 20cm, a falszerkezeten 14cm és a padlón 11-12 cm hőszigetelő anyagot kellett elhelyezni. És az előző mondatban a „kellett”-re tenném a hangsúlyt, hiszen az új év a bulik és az új évi fogadalmak mellet, új szabályozásokat is hozhat házépítés és szigetelés terén. 2021-től a hőátbocsátási követelményértékek minimumai ugyan nem változnak, de a fajlagos hőveszteség tényezők (qm / W/m2K/ ) szigorodnak, az épületre jellemző A / V (lehűlő felület / fűtött térfogat) függvényében, azaz a hőszigetelési vastagságok némiképp tovább nőhetnek . Amennyiben számosítani szeretnénk, akkor a lapostetőn kb. 26cm, falszerkezeten kb. 24 cm és a padlón 20 cm hőszigetelő anyagok elhelyezésére kell majd számítani. Ha a szigetelés anyagi oldaláról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy egy 120 m2 falfelületű háznál, a három leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok közül választva, 10-15 cm vastagsággal számolva, 1.300.000 és 1.600.000 ft között lehet tervezni, kivitelezési költséggel együtt. Ez a számítás, csak egy hozzávetőleges becslés, hiszen mint ahogyan azt már említettük, nagyon sok tényezőtől függ házunk hőszigetelése.

A hőszigetelésre kifizetett összeg ugyan soknak hangozhat (és tapasztalatból beszélve, sokan próbálnak is rajta spórolni), de hosszú távon nézve – ami körülbelül 10 év – a befektetésünk bőven megfog térülni. Ám a hőszigetelésnek, mint említettük, komforton vagy az alacsony energetikai számlán kívül, a ház szerkezeti épségének megőrzésében is kulcsfontosságú szerepe van. Amennyiben házad szigetelését profikra bíznád, keresd a Zöldházépítést bizalommal.

Categories: Cikk