Mi a passzívház?
A passzívházról általánosságban
A passzívház esetében mindenekelőtt az energetikai szempont a meghatározó. Az alacsony energiaigényű épületeknek azt a szintjét képviseli, ahol az egységnyi alapterületre (1 m2) vetített éves átlagos fűtési hőigény nem haladja meg a 15 kWh értéket. Összehasonlításképp álljon itt ez a küszöbérték:
(1) mindössze fele annak, amit a szakzsargon a fűtőolajban kifejezett energiaigénye alapján szemléletesen 3 literes (alacsony energiaigényű) épületként emleget;
(2) közelítőleg tizede a nem rég még érvényes energetikai követelmények alapján kivitelezett átlagos lakásnak (kb. 140 kWh/m2/év);
(3) csak töredéke a korábbi évtizedekből örökölt, bizonytalan állapotú lakásokénak, amik a számítások szerint 200-300 kWh/m2/év között értékkel rendelkeznek.
A passzívházakra vonatkozó minősítés küszöbértéke csak gondos tervezéssel (minimális hőveszteséggel, passzív hőnyereség maximalizálással), valamint a háztartási hulladékhő (világítás, hűtő stb.) hasznosításával érhető el. Optimális lakásméret és kialakítás esetén egy ilyen lakás elvileg akár külön fűtőrendszer nélkül, az amúgy is elengedhetetlen hővisszanyerős szellőzés által is kifűthető. A passzívházak kialakítása a közműellátástól való függetlensége és a beépített anyagok környezeti terhelése szempontjából széles skálán mozoghat. Két nagyobb csoportot kell megkülönböztetnünk.
(1) Az autonóm passzívház: Ebben az esetben az önellátó működés a fő követelmény. Ez az épület a közművektől, azaz a közösségi energia-, vízellátó és csatornarendszertől független, mégis a kor követelményeinek megfelelő komfortot biztosítja. Az autonóm passzívházak megvalósítása természetesen energiatakarékos műszaki megoldások alkalmazását igényli, mindenekelőtt az épület minél alacsonyabb fűtési igényű kialakításáról van szó ebben az esetben.
(2) Az öko-passzívház: Az ilyen jellegű passzívház kialakítása során a környezetvédelem a fő szempont. Vagyis nem csak az alacsony üzemeltetési költségre, hanem a Föld korlátozottan hozzáférhető erőforrásaira és a bioszféra egyensúlyára való tekintettel az alacsony környezetterhelést jelentő megoldásokra is törekszenek. Speciális fajtája a bioház, amelynél a fő hangsúly az egészségre nem káros anyaghasználaton, elhelyezésen és építésmódon alapul.
A különböző háztípusoknak az épület teljes életciklusán át vannak költségtakarékossági és környezetvédelmi vonzatai. Az egyik ilyen legmeghatározóbb törekvés mindezen folyamatok energiaigényének csökkentése, természetesen nem az egyéb környezetvédelmi szempontok rovására. Egy épületnek az energiatakarékos kivitelezése, a biztonságot jelentő, közműszolgáltató-független fűtés, áram- és vízellátás, a környezetkímélő építési módok, valamint a korszerű, drága építőanyagok és gépészeti technikák alkalmazása között nincs egyértelmű összefüggés és ezek nem is feltétlenül találkoznak.
Bár a passzívház ma már közismert fogalom, mégis rengeteg tévhit és félreértés övezi. Az épület tervezése az energiamérleg kidolgozásával kezdődik, ami a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) által kifejlesztett passzívház tervező programmal (Passivhaus Projektierungs Paket) végezhető. Ezzel a számítással nem csak az épület energetikai szintje állítható be, hanem egyben költségoptimalizálás is végezhető a leggazdaságosabb szerkezeti-szigetelési-gépészeti megoldások meghatározása érdekében. Ez is pontosan mutatja a passzívházak összetettségét, hiszen kivitelezése az építész és az épületgépész szoros együttműködését kívánó csapatmunka. Az egységes energetikai rendszer egymással szoros kölcsönhatásban álló alkotóelemeinek (pl. hőszigetelés és fűtőteljesítmény) meghatározása csakis egymással összefüggésben történhet. A passzívház minősítés elérésének egyetlen biztosítéka létezik. Ez pedig a már említett Passzívház Intézet által elismert és akkreditált szakember által kiadott minősítés. Ez a minősítés elsősorban egy, az építtető számára megnyugtató garancia arra, hogy valóban azt a minőséget kapta, amit megrendelt és kifizetett. A tanúsítás kiterjed a tervezés és a kivitelezés ellenőrzésére is.
Passzívház 2021
Az ingatlanok elmúlt években tapasztalható áremelkedését nem csak a beszállítók profitéhsége váltja ki, hanem az egyre szigorodó energetikai szabályozások. Ezek már 2017. január 01. óta éreztetik a hatásukat, de a legnagyobb változásra 2021. január 01-től kell számítani. Ezt követően a lakóingatlan használatba vételi engedélyét csak abban az esetben állítják ki, ha közel nulla energiaigényű családi ház kerül felépítésre és a felmerülő energiaellátás szükségletét 25%-ban megújuló forrásból fedezi az építmény.
Mindezeket figyelembe véve láthatjuk, hogy 2021. évtől kezdve sem konkrétan passzívházakkal szemben támasztott követelményeknek kell megfelelnie az új ingatlanoknak, de a szigorítás ettől függetlenül komoly hatással lesz a piacra.
Tags: autonóm passzívház öko-passzívház Passivhaus Institut passzívház
Categories: Cikk